Kik vagyunk?
Nem magától értetődő egy helytörténeti kutatás és egy közösségi emlékezeti kezdeményezés párhuzamos felvállalása. Erre talán a mi települési jelenlétünk és tapasztalati, illetve élményvilágunk ad magyarázatot:

egyikünk, Hain Ferenc 2016-ban érkezett Tiszavasváriba, amikor a jobbikos városvezetés meghívta Orosz Mihály Zoltánt, hogy elindítsa „rendteremtési és integrációs programját”. Orosz tevékenységéről és annak hatásáról írt könyvet írt (Hain Ferenc: Adalékok az “Érpatak modell” történetéhez) így őt követve jutott el Tiszavasváriba és kezdte el megismerni a helyi cigány közösségek tagjait és a települési helyzetet. Másikunk, Balázs Anna 2017-ben a Közös Ország Alapítvány és Gulyás Márton munkatársaként érkezett a településre. Miután elkészült az akkor még Slejm néven futó műsorba a közmunkásokról szóló dokumentumfilm sorozat (a filmeket lásd ) így őt követve jutott el Tiszavasváriba és kezdte el megismerni a helyi cigány közösségek tagjait és a települési helyzetet. Másikunk, Balázs Anna 2017-ben a Közös Ország Alapítvány és Gulyás Márton munkatársaként érkezett a településre. Miután elkészült az akkor még Slejm néven futó műsorba a közmunkásokról szóló dokumentumfilm sorozat (a filmeket lásd itt) így őt követve jutott el Tiszavasváriba és kezdte el megismerni a helyi cigány közösségek tagjait és a települési helyzetet. Másikunk, Balázs Anna 2017-ben a Közös Ország Alapítvány és Gulyás Márton munkatársaként érkezett a településre. Miután elkészült az akkor még Slejm néven futó műsorba a közmunkásokról szóló dokumentumfilm sorozat (a filmeket lásd , itt, itt és itt.), megismerve a helyieket elindított egy kezdeményezést, aminek a keretében, már másokkal együtt vettünk részt Bűdön, helyi fiatalok által a településszélen használt focipálya felújításában és egy focibajnokság megszervezésében.
Az első közös kezdeményezésünkről a Mércén olvashattok egy tudósítást, az elmúlt évek további közösségszervezési munkájáról pedig Facebook oldalunk ad betekintést. A főként a bűdi és a józsefházi városrészben végzett közösségszervezésünk (amelyet 2018-ban és 2019-ben az Alternatív Közösségek Egyesülete támogatásával végeztünk) egyfajta fordulathoz ért a 2019-es önkormányzati választásokkal. Az ekkori helyzetértékelésünkről egy négyrészes sorozatban adtunk képet a Mércén:
- Önkormányzati választásokra készülődés egy tizenháromezres szabolcsi kisvárosban, Tiszavasváriban I.
- Önkormányzati választások Tiszavasváriban 2.: a helyi nyilvánosság és a közéleti tájékozódás lehetősége
- Önkormányzati választások Tiszavasváriban 3.: a polgármester és az önkormányzat működése – tervek, ígéretek és a gyakorlat
- A 2019-es helyhatósági választások Tiszavasváriban: a Jobbik egykori fővárosa a Fidesz játszótere lett
Sok a városi szegregátumokon kívüli, a települési közösség többségi tagjaival való ismeretségre tettünk szert ezzel a fajta aktivitásunkkal, és az aktuális helyzet átlátásával és megírásával párhuzamosan született meg a Láthatatlan történetek projektjének terve.
A kutatásban résztvevő munkatársaink, önkéntes segítőink:
Ábrahám Éva, Juhász Borbála, Rossman-Kiss Áron, Takács Ákos, Varga Krisztina
Együttműködő partnerek:
Mérce, Partizán, Polgár Alapítvány az Esélyekért