Történet

Gombás András Büdszentmihály történetét a két település 1941. július elsejei első, Hunyady József Tiszabűd történetét az 1950. szeptemberi 7-i második egyesítésig írta meg. Hunyady azzal zárja kötetét, hogy „a felszabadulás óta eltelt időszak története – mind Büdszentmihályra, mind Tiszabüdre vonatkozóan – egy újabb kötetbe kívánkozik.

A 2016 óta tartó városi jelenlétünk során sok elmesélt és elmeséletlen történettel találkoztunk Tiszavasváriban az elmúlt évtizedekből. Láthatatlan történetek című kutatásunk eredményeként három, összefüggéseiben nem vagy kevéssé látható történetet szeretnénk elmesélni Tiszavasvári II. világháború utáni történelméből:

I. A település szocialista iparvárossá majd zsugorodó településsé válásának története

Már maga ez a megfogalmazása is felvethet kérdéseket, hiszen a településnek ezt a profilt megteremtő intézménye, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. egyfelől már a II. világháború előtt nagyon érdekes kölcsönhatásban alakult a bűdszentmihályi település közösségével, másfelől igen későn, a 60-as évek második felétől indult csak meg gyár a szocialista iparvállalattá alakulása. Ennek a városra gyakorolt hatása a 80-as évekre, jól nevesíthetően például a 1986-os várossá válással vált igazán látványossá.

Ennek a történetnek a folytatása tulajdonképpen a gyár privatizációját megelőzően meginduló, már a 80-as évektől jelentkező gyári működéshez kapcsolódó megannyi ellentmondás és nehézség, majd az 1996-ban megtörtént privatizáció, ami a gyár és a város zsugorodásához vezetett. Ennek a sajátos kölcsönhatásnak az egyik vonatkozását, a városi lakosság környezetszennyezéssel való szembe(nem)nézését írtuk meg Az Alkaloida öröksége – a Tiszavasvárit felemelő és (meg)mérgező gyár című cikkben a Mércén.

II.  A cigányság települési helyzetének története

A két előzménytelepülésén élő zsidóság elfeledett története mellett a településen élő cigány csoportok története is fontos és érdekes mind a helytörténeti- és a közösségi emlékezeti vonatkozások mentén mind az I. és III. kutatási terület szempontjából. A leginkább láthatatlan és elmeséletlen történetek közé tartoznak a település három szegregátumának, a Széles-Keskeny úti, a bűdi, valamint a józsefházi cigánytelepek történetei.

III. Az úgynevezett „jobboldali fordulat” története

Mindkét témakörhöz elválaszthatatlanul kapcsolódik az, amit „jobboldali fordulat”-nak nevezünk. Ez, mint egy jéghegy csúcsa, a felszínét tekintve néhány esemény kapcsán talán a leginkább látható történet. Ezek azok az események, amelyek az országos médiában is láthatóvá tették a települést a rendszerváltás után:

  • 1997-ben roma diákok különballagása,
  • 2006-ban Szögi Lajos tiszavasvári tanár olaszliszkai meglincselése, 
  • 2010-ben, a Jobbik önkormányzati választásokon elért győzelemével megjelölt Jobbik “mintavárosi” cél elérése,
  • 2016-ban az önkormányzat együttműködési megállapodása az akkori érpataki polgármester vezette Becsület Légiója nevű szervezettel, abból a célól, hogy a szervezet által „rendteremtési és integrációs programnak” nevezett kezdeményezést bevezzese a településen.

Több vonatkozásában is kiéleződtek a társadalmi feszültségek, aminek az egyik sajátos, de általunk részleteiben és összefüggéseiben is feltárandónak tartott eleme az alcímet adó fordulat. Ennek fontos része a helyi hatalom működése (III/1.), a társadalmi viszonyok alakulása (III/2.), és az egyes események kapcsán a településen megjelenő helyi-, és országos civil szervezetek tevékenysége (III/3.) is.


A vállalkozásunk idekapcsolódó végcélja egy helytörténeti monográfia összeállítása.